Üdvözlöm a képözönben nálam kikötött szemeidet, kedves Látogató!

Verrasztó Tibor vagyok. Kamaszkorom óta foglalkozom művészettel; néha szavakkal színezek, néha pedig a színekre szavazok. Verseket és prózát írok, ha pedig valamit képtelen vagyok leírni, akkor mandalát festek. De nem tartom magamat sem költőnek, sem írónak, sem pedig festőnek. Úgy érzem, leginkább szabadulóművész vagyok, hiszen igyekszem minden pillanatomtól megszabadulni, amelyik nem ihletett. Bár szeretem a látogatókat, mégis inkább látni szeretnék, és téged is erre biztatlak. Mert ha felvirrad homlokunkon a rózsaablak, az minden látványt átlelkesít. És vajon ki nem vágyik erre?

Sri Yantra új szemmel

Sri Yantra új szemmel
Om Mani Padme Hum

Bölcsesség az ékszerem.
Nem hordom, le sem veszem.
Bármit hoz, azt viselem.
Bölcsesség az ékszerem.


Meditáció

Nem gondolok a
légzésre. Szétlélegzem
a gondolkodást.


Ha berekedtél,
attól még tiszta hangon
tudsz fütyörészni.


Naprakész vagyok.
Kész vagyok rá, hogy a Nap
belém költözzön.

 
Élő énbeszéd

Isha már sose lesz por és hamu.


Tengernyi édes-
vizet megiszol néhány
sós könnypatakért.


Hogy hiányozhat
ennyire az, akit még
nem is ismerek?


 
Hiányzol, ahogy
bódhiszattvának hiányzik
a Tushita-menny. 
 
 


Kalligráfia
 
Üres papírnak
tiszta szívvel átnyújtott
vonalhódolat.
 
 
Egy hajszál válasz-
totta el a zsenitől.
Megfésülködött.

Folyamba lépett.
Máshoz nem folyamodik,
csak önmagához.


Hajléktalan szó.
A fény halad át rajta.
Hídalattvaló.


Tér előtted, tér
mögötted. Mikor térsz már
végre magadhoz?


Hány mikrokozmoszt
teszel káosszá, míg a
pontot megérted?

 
Mindig visszatér
ugyanaz a néhány szó.
Utazó mantra.


Koccan. Nincs lárma.
Csendet gyöngyöz a mantra.
Lótuszmag mála.


A csontkupolát
lótusz lélegzi mennyé.
Om mani padme.


"Maradj fölöslegesnek"
József Attila

Fölösleges vagy,
mint egy pompeji szobrász
lávavésője?


A kisujjában
volt minden az életről.
És ott is maradt.


Kevés minden rím,
csak sípol a fuvola:
zokog Hölderlin.


Egyre kevesebb
mondatot mondott, mígnem
Tantestűvé lett.


Ezer szirmot nyit
az üresség virága.
Gerinces növény.


Neved felgyújtja
az érzékelés összes
lótuszkapuját.


A kulcsmásoló
lakattalan szigetre
vágyik pihenni.


Fölcsendítésből
van a soha nem hulló
égi madártoll.


Naparcú Buda
és Holdarcú Pest mossa
egymás partjait.


Egyidejű Ég.
Ellobbant szerelmeim
alszanak velem.


Úgy szállásolok
el néhány szót, hogy még a
papír sem serceg.


Mint egy pillangót,
elsodorna magával.
Vinne molyolni.

Tűzbeszéd újratöltve

Semmi se mozdul.
Szemesnek áll a világ.
Pillalobbanás.




Mantrám tudatból
épít sztúpákat. Vigyázz,
Omolásveszély!


Buddhista macsó

Nem állok rosszat
magamért. Vigyázz velem,
mert lemantrázlak!


Baromfiudvar Nepálban

Semmikotkodács.
Nem létező tyúk költ egy
placebotojást.

  
Látványkonyha

Tavaszi levés.
Friss bárányfelhőborda,
hóvirágfelfújt.

 
Két seb szerelme
egymásba feledkezik:
összealvadás.


Hideg mondatok.
Kihalok az utcára.
Hó. Napok óta.


Együttérző vagy.
Halmozott állapotok
bábeli kútja.


Gyógynövény

Életét adja.
Aztán feltámad benned.
Útszéli stílus.


Az igazságra
szavazok, mert az sosem
döntés kérdése.


Sosem hazudik, 
csak ügyesen használja
a tetralemmát.


Ha meditálok,
már csinálok valamit:
nem meditálok.


Szélcsend, középcsend.
Párhuzamos virágok.
Ágyásbékesség.


Vágyakra vágyik.
A hiány hiányzik csak
teljességéhez.


Kapaszkodások
egymást kioltó tánca:
csecsemőtangó.


Szinkronúszás

Mint hal a vízben.
Elúszott a szinkron és
azért tátogok?


Kérész életmű:
kis gyufaáruslány a 
szikramoziban.


Járhattam már itt?
Vagy csak jól sikerült a
térátömlesztés?


Nőből, nem szóból.
Abból vagy. És néha nem
értek a szóból.


Igen, testé lett.
Lelke nem fogadta be
a sötétséget.


Megdicsőült csend.
Szó színeváltozása
emel magasba.


Ragyogó forrás,
forró ragyogás. Naphal
és alkímia.


Káprázatos film.
Tudatom a testemmel:
szinkronban vagyok.


Szóval szeretlek.
Nyelvemlékeim közül
te vagy a legszebb.


Nem tartom veled
a kapcsolatot, hiszen
tartja az magát.


Süllyedő hajó.
Nehézkedik a templom.
Üvegzuhatag.


Csillagtest alvad.
Bármerre is nézek, az
összes Ég: ében.


Nézz körül nálam:
így legyél tekintettel
a mandalákra.







A Buddha ujját
mikor mutatod majd fel
saját kezűleg?


Rajtad keresztül
beleszerettem magam
a Valóságba.


"... négy csillag közt alszom ma."
Weöres Sándor

Ha ébredéskor
megdörzsölöm a szemem,
látom a kozmoszt.


Míg nem vagy jelen,
vágyik rád a pillanat.
Pillanat vagyok?


Egy húron? Dehogy.
Nincs húr és nincs pendülés.
Csak az Egység van.


Hol voltam, hol nem.
Ölelésen tűnődök.
Hol vagy? Mert itt nem.



Káprázatossá
akkor lesz az életed, 
ha nem káprázol.





Az álguru

Kimondhatatla-
nul sokat segít sokak-
nak a dadogásban.


Annyi élet van
benned, hogy a szívem is
belekáprázik.


Fátylat rá, máyá,
hogy eddig eltakartad
a fél világot.


Évelő növény.
Tűzijáték pitypangból.
Boldog, új nézet.




Akkor is nyílik
a lótusz felett az Ég,
ha ő bezárul.


Körlégzés
Mandala meditáció


Feltölt, ha kiüresedek.
Kiüresít, ha feltöltődök.





Tantra

Szent test ideje
egyesül bennünk a szent
lélek terével.


A lehúnyt lélek
a tekintet éjjele,
nem a lehúnyt szem.


Mettanoia szútra

Szeretet körül
forgó Valóság. Isten
a lét tengelye.



Mikor csendben vagy,
hallgat rád a pillanat.
Szellemjelenlét.


A magos Égbe
vetette magát, és most
onnan virágzik.


Csend virrad, és nem
a hiány mondatai
alkonyítanak.


Nem csak a szavad, 
egész lényed az, ami
fölcsendítendő.


Tudja, hogy ki volt,
tudja, hogy ki lesz, csak azt
nem, hogy most ki ő.


Tanból álmodik
szebb Mátrixot magának:
tévelygők gyöngye.


Hangok liftje visz
föl a Magasságoshoz:
szeráfot hallgatsz.



Két szem nem elég
a káprázat függönyét
szétpillantani.

 
Míg felé tartasz,
addig sem nélkülözhet
téged a lényeg.

 
Végtelen vég vár
arra, aki öröklét
által lélegzik.

 
Öröklét


Minden benne, de vele semmi sem történik.



 
Nem tudod mások
otthonos káprázatát
szétpillantani.



  
Telített pokol


Helyhiány a hiány helyén.

 
Kiránduló koan


"Üres a kezem, mégis kapál,
Gyalog járok bivalyháton,
Megyek a hídon, és azt látom:
Folyik a híd, a víz meg áll."

Fu Ta-Si


Mutass olyat, hogy
lehidal a folyó, mert
át kéne mennünk.


Mikor jelen vagy,
mindenki mást is jobban
látok általad.


Beszállhatok har-
madiknak, mikor a gon-
dolattal játszol?

Dojo


Zigótacsend,
mantramagzat.
Ikerszívű
téralakzat.



 
A fogoly

Elköteleződtem a
szabadság mellett.

A teljes lényed
vajon mitől dobbanna
legszívesebben?



 
Amire az Ég
képes, arra bennünk is
ott a képesség.



Tudatom veled:
veled van a tudatom:
tudatod velem.
 
 

Zazen

Nézz sehova, mert
míg képek látogatnak,
addig vakon ülsz.

 
Amíg szavad nem
a csend ablaka, addig
beláthatatlan 
 
következmények-
kel járhat sokszor még a
hallgatásod is.
 
 

Egyenes kör

Szeretlek téged
magamban, és szeretem
 magamat benned.

 
Éteri évszak.
Nyílászárók illata.
Lótusztemplom vagy.

 
Csendben van, és
csend van benne.
Rá szavaznék,
ha szó lenne.

 
Szavak: zárásnyitó nyílászárók.

Ha a sok csend
összecsendül,
benne dzogchent
tanít egy fül.
 
 

Illatozó Nap
szirma ragyog rám,
éteri Holdnak
kelyhe ragyog rám,
angyali szónak
színe ragyog rám.
Prizma vagyok, ha
szíved a mantrám.

   
Nincs olyan, hogy az
én szeretetem, mert a
Szeretet: közös.

Antal  Péter  barátom  születésnapjára

Nap nem születik
anélkül, hogy a halált
el ne napolná.



  
Saddharma Pundarīka Sūtra

Sosem térhetsz rá
a lótusz-útra, hiszen
mindig azon jársz.
 
 
Mikor elmélyed,
a magasságos tények
körberagyogják.



 
Mondd, mikor leszel
éteri szomjat oltó,
zengő Szókehely?



 
Beszélgetés


Két Szókehely
összecsendül.



 
Két rózsaablak:
öröklét tekintete:
két íriszablak.

 
Illatozó fény:
nyílik a rózsaablak:
rám néztél megint.



 
Csenddel táplálom
a szavakat: várok, míg
föl nem csendülnek.



 
Sötétség

Elnapolt
virradat.

 
Tágas a kozmosz,
de ugyanott van minden:
a pillanatban.


Van, aki tükör
háta mögé bújik, hogy 
az eltakarja.



 
Gyógyító művészet

A megdicsőült
formák beavatnak, hogy
átélhesd magad.

 
Bar-do thos-grol chen-mo


Vár a sugárút.
Ha felvirrad a lábad, 
indulj el rajta.




Korlátaidat
alakítsd át, és építs
belőlük hidat.



 
 Pralaya

Ha majd minden a
helyére kerül, akkor
megszűnhet a tér.

 
Egy királynak minden szék: trón.
Egy bolondnak minden trón: szék.

+
+
+

Egy bolondnak minden szék: trón.
Egy királynak minden trón: szék.


Tanítás csattan.
Szemlélteti, hogy a zen
pofonegyszerű.



 
Az ég ártatlan
akkor is, ha tornádó
tombol épp benne.


 
Amíg nem szolgálsz
önzetlenül mindenkit, 
rabszolga maradsz.



 
Az adakozók
között nincs egy sem, aki
Ürességet oszt.

Gomati


Lényed ege
átlényegül.

 

Egy pillanat tört
része alatt összetör-
het a pillanat.


Föl se merül, hogy
elmerülhetnél, hiszen
te vagy a tenger.

 
Apokalipszis

A név formája
nem tükrözi már vissza
a forma nevét.

 
Ha akad néhány
üres órám, azt időn
kívül töltöm el. 


Termő Valóság
leszel, ha már nem függsz a
keletkezéstől.

 
Antal Annának

Ha beszélgetünk,
sosincs igazam, mert az
Igazság: közös.

 
Még nem ismerlek,
de már szinte érzem a
neved illatát.

 

Lótusz a számban.
Menedéket vettem  Pad-
maszambhavában.


Egykor szép voltál,
de az öregség mára
gyönyörűvé tett.


Ne csak észrevedd.
Ha érteni szeretnéd,
vedd a szívedre.
 
 
A káprázat csak
akkor oszlik el végleg,
ha szétragyogod.

 
Teljen az idő
üresedéssel.
Időzzön a tér
teljesedéssel.


Szúfi látásmód

"Az igazi szent a nép között járkál, azzal eszik és alszik, és a piacon ad és vesz, és megnősül, és a társalgásban részt vesz - és Istent soha, egyetlen pillanatra sem felejti el."
Dzsalál ad-Dín Rúmi

Tekintet nélkül
arra, hogy merre nézel,
csak ő jön szembe.


Lényed által az
alázat fellélegzik, 
ha nem hódolsz be.


Tér teret terem.
Tágul a kozmosz, és szül
téged, Végtelen.


Zazen 

Nem kell füstölő,
ha figyelmed illata
lélegezni kezd.


Gyakran gyöngyözik
a gyöngyhalász homloka -
sózza a tengert.


- Mára elég volt -
mondta Buddha Márának.
Azóta ma van.


Úgy nézel rám, hogy
egy körmondat a szemed -
betűmandala.


Üzenet a pillepalackban

Mért hajkurásznál
szavakat? Várd meg, míg egy
haiku rád száll.


Időtlenségre
áhítozó öröklét:
ember lettél, de

mégsem pörög szét
szavaid gyöngyfüzére,
ha időzöl két

láng között égve.
Mandalákat köröztél, 
de megvagy végre.

Az öröklétről
szóló első tanítás
egyre idősebb.


Amelyik szó nem
szólít meg téged, azt
kár kimondani.


Most csak a titkod
lélegez téged,
éteri szirmok
illata: lélek.


Aki nem újít-
ja meg a hagyományt, az
 nem is követi.


Az ellobbanás
által felszabadult fény
nappallá avat.


Kepler udvarol

Szférák zenéje
csendül fel égi tested
mozgása közben.

Úgy voltál jelen,
hogy sok múlt rajtad?
A szembejövőt
átlátja a menny.

 
Érintés nélkül
pendül meg az öröklét.
Boldog szélhárfa.


Antal Péternek

Minden szatori
által újraíródik
a csend szótára. 


Borics Beatrixnak

Csendről beszélni...
                                                                                       
...épp olyan, mintha
izzó billogot nyomnál
egy pillangóra.


Kontempláció

A részvét benned
örömöd mértékével
hatványozódik.

 
Úgy áramol ma,
mint szent nevek illatát
lélegző forma.


Hányan tudják, hogy
szavaikat éteri
kórus hallgatja?

 
Pünkösd

Hangkupolában
lángol a kórus.
Éteri tájban
hajnalodó hús.



Ha jól mantrázol,
a falak is OMolnak.
Szó csendet másol.


Kérdezd meg magad:
hány szó lelke üdvözül
beszéded alatt?


A hús a szellem
sajátos fénytörése.
Lüktető ima.


Tantra

Két örök jelen
összekulcsolódik, hogy
megnyíljon a menny.


Két szó a Teremtésről

                                Kifejezetten
                                                                 befejezetlen.


Látszólag olyan
most a világ, akár egy 
szétpergő mála.



Csendülj a Napban.
Szférikussá hangol a
kimondhatatlan.


Csakrányi áldás:
éteri szirmok nyílnak:
virágköltészet.


Átható csend van.
Olyan a Hold, akár egy
mozdulatlan gong.


Lélegzik az ég.
Csillagok tengerében
hajnalkopoltyú.


Ahogy öregszik,
úgy fogynak a ráncai:
folyami kavics.


Néha, ha koan
csendül át a haikun,
tapsol Hakuin.


Fehér bokorban
fülemüle énekel:
orgonakoncert.


Fölcsendít a Nap.
Tódul az ihletett fény.
Mantravirradat.